Segédanyag a kutatáshoz

Részletek

Közzétéve: 2014. december 14. vasárnap, 20:27

Írta: Tóth Imre

Találatok: 11743

A kutatás célja, hogy új ismeretek feltárásával, pontosabbá tételével hozzájáruljon a tevékenység eredményességének növeléséhez. Ezt az összefüggések, törvényszerűségek feltárásával érheted el. A törvényszerűségek képezik a kutatás tárgyát. Minden kutatási tevékenység a problémák megoldásának sorozatából áll. A jelenségek közötti kapcsolatokra vonatkozó feltételezések alapján, e jelenségekre vonatkozóan adatokat kell gyűjtened tervszerű, rendezett módon, ezeket kritikusan értelmezni, elemezni kell.
A kutatás metodikája azokat a követelményeket fogalmazza meg, s olyan eljárásokat, technikákat ír le, amelyek segítségével a kutató képes a megismerési folyamatot a tudomány szigorú kívánalmainak megfelelő mederben tartani.

Ahhoz, hogy a kutatás elérje a célját, a következő lépéseket kell betartani:

2.1.    A kutatási probléma meghatározása

A kutatási probléma egy olyan kérdés, amelyre a kutatás során választ keresünk. A jó problémafelvetés meghatározza az egész kutatás minőségét, színvonalát! A jó kutatót a problémaérzékenység képessége jellemzi.

A kutatási probléma megfogalmazásánál a következő szempontokat célszerű figyelembe venni:

• a probléma megválaszolása során újabb elméleti ismeretekhez juthat-e a kutató
• a szerzett új ismereteknek van-e gyakorlati haszna
• várható-e, hogy a kutatás elvégzése újabb kutatásokhoz, újabb problémákhoz vezet
• időszerű-e az adott téma, vagyis igényli-e a gyakorlat a várható eredményeket, van-e iránta érdeklődés
• kutatható-e a probléma
• megfelel-e az adott probléma a kutató számára:
  kellően érdeklődik-e iránta,
  megfelelően motivált a probléma megválaszolására,
  rendelkezik-e a szükséges hozzáértéssel, ismerettel,
  megteremthetőek-e a szükséges tárgyi feltételek (szakirodalom, adatok stb.),
  elegendő idő áll-e rendelkezésre a kutatás elvégzéséhez,
  biztosítható-e megfelelő szakmai segítség, tudományos irányítás.

A kutatási probléma világos, egyértelmű megfogalmazása teszi lehetővé a jó hipotézisek megfogalmazását, az egész kutatás megfelelő tervezését. A probléma megfogalmazása egy viszonylag hosszan tartó folyamat, amely a kutatási terület kiválasztásával kezdődik, majd a szakirodalom és a szakemberek - konzulensek - segítségével ez a terület fokozatosan szűkül, pontosabbá válik.

A probléma megfogalmazásánál arra is ügyelni kell, hogy a probléma ne legyen túlságosan tág, s így megoldhatatlan (pl.: Hogyan fejlődött Hajdúnánás?), de túlságosan szűk, s így kevésbé jelentős se (pl.: Hogyan fejlődött Hajdúnánás idegenforgalma az elmúlt hónapban?).

2.2.    A témára vonatkozó szakirodalom áttekintése, kritikai elemzése

A szakirodalom már a probléma leszűkítésében, pontosításában is a segítségedre van, de semmiképpen sem nélkülözheted ezt a forrást (a szakirodalmat) a problémára adandó válaszok, a hipotézisek kialakítása előtt! 

A kutatásnak már a kezdeti szakaszában is szem előtt kell tartani, hogy

• viszonylagos teljességre törekedj, minden lényeges ismeretet gyűjts össze,
• ne hagyd figyelmen kívül más tudományok ide vonatkozó irodalmát,
• lehetőleg megbízható, érvényes irodalmat használj.

A szakirodalom tanulmányozásának haszna leginkább a hipotézisek felállításánál jelentkezik, mert lehetővé válik tudományos eredményekkel alátámasztott - tehát nagy valószínűséggel igaz - kijelentések megfogalmazása a hipotézisekben. A szakirodalmakból megtudhatod azt is, hogy milyen kutatási módszereket és eszközöket célszerű választani a kutatási problémád megválaszolásához.

A kutatómunka legfőbb forrásai a könyvtárak és levéltárak, ahol nemcsak a könyveket, lexikonokat, hanem folyóiratokat, napilapokat is haszonnal forgathatsz, sőt multimédiás anyagokat (hang-, videokazetta, CD-lemez tartalmát is) igénybe veheted, használhatod az internetet is (megfelelő kritikai szűréssel!).

A szakirodalom feltárásának ajánlott lépései:

1. igyekezz a kutatás problémáját a lehető legpontosabban körülhatárolni, meghatározni
2. nézz át néhány friss forrást, lexikont, enciklopédiát, kézikönyvet, folyóiratot stb. (Ezek segítségével pontosítsd a problémát, figyeld meg a téma kulcsszavait!)
3. nézd át néhány ilyen témájú folyóirat legfrissebb számait (Ezek alapján tovább finomíthatod a problémát, újabb kulcsszavakat találhatsz.)
4. állítsd össze azoknak a kulcsszavaknak a listáját, amelyeket a témád szempontjából fontosnak tartasz
5. a kulcsszavak segítségével nézd át az ide vonatkozó folyóiratok legfrissebb (esetleg néhány évre visszamenő) számait
6. szerezd be a kigyűjtött forrásokat (több könyvtárból is, ha szükséges, könyvtárközi kölcsönzéssel is)
7. olvasd el, jegyzeteld ki a forrásokat, melyek bibliográfiája alapján újabb irodalomajánláshoz juthatsz
8. a jegyzeteidet rendszerezd, próbáld kialakítani a munkád szerkezetét
9. logikus rendszerbe foglalva készítsd el a kritikus írásos munkádat!

A szakirodalom feldolgozásának technikája

A szakirodalom feldolgozása az összegyűjtött, feltárt irodalom elemzéséből, értelmezéséből, rendszerezéséből áll. Mindezt a jegyzetelés teszi lehetővé. Olyan jegyzetelési technikát kell választani, amely leginkább biztosítja a pontosságot, a visszakereshetőséget. A kijegyzetelt anyag könnyen átcsoportosítható, rendszerezhető, egyértelműen visszakereshető legyen. A jegyzetelésnek 2 formáját különböztetjük meg:

1. naplózó kivonatolás
2. cédulázás.

A naplózó kivonatolás esetén egy füzetbe egymás után összefüggő jegyzetet készítünk. Itt a lényeges gondolatokat, kulcsszavakat aláhúzással, különböző színekkel lehet kiemelni. A naplózó kivonatolást akkor célszerű alkalmazni, ha
- egy vagy néhány mű feldolgozására kerül sor
- a feldolgozott anyag srtuktúrája lényegesen nem tér el az általunk írni kívánt munkáétól.

A cédulázást a kutatómunkában gyakrabban használjuk. Lényege, hogy az olvasott anyag 1-1 gondolati egységét külön cédulára írjuk. A cédulákat külön borítékokban, dobozokban tároljuk, melyek bővíthetők, s megjelölhetjük rajtuk, hogy mely műveket olvastuk már el.

2.3.    A kutatás hipotéziseinek megfogalmazása

(Problémafelvetés)

A hipotézis egy olyan kijelentés, amely a kutató feltételezéseit fogalmazza meg a problémával kapcsolatban. A hipotéziseket a kutatás megkezdése előtt célszerű megfogalmazni, mely előismereteket feltételez. A jól megfogalmazott hipotézisek vezérfonalul szolgálnak a kutatás lebonyolításához.

A jó hipotézissel szemben támasztott követelmények:

• magyarázó erővel kell rendelkeznie - elképzelhető, elfogadható legyen a javasolt, feltételezett összefüggés
• pontosan meg kell jelölni, hogy mely kérdések milyen problémára fejtik ki hatásukat
• a hipotézis egyértelműen igazolható vagy elvethető legyen (A kutatás akkor eredményes, kétséget kizáróan eldönthető, hogy a feltételezett válaszok, a hipotézisek helytállóak, s nem akkor, ha a hipotéziseket igazolni tudod!! Egy hipotézis akkor felel meg a követelményeknek, ha el tudod mondani, hogy mit kell észlelni, tapasztalni a hipotézis igazsága vagy hamissága esetén.
• a hipotézis igazolása vagy elvetése megvalósítható módszereket, eljárásokat, technikákat igényeljen
• a hipotézis világosan, egyértelműen legyen megfogalmazva
• a hipotézisnek támaszkodni kell a meglévő ismeretekre (A hipotézis egy a szakirodalom, a gyakorlati tapasztalat alapján megfogalmazott, valószínűsíthetően igaz válasz a felvetett kérdésre. Ez azt jelenti, hogy a kutató a tájékozatlansága miatt ne mondjon ellent igazolt feltételeknek. Természetesen, ha erre kellő alapod van, megkérdőjelezheted a tudományosnak hitt állításokat, s megfogalmazhatsz velük szemben hipotéziseket.)
• a hipotéziseket a lehető legegyszerűbben és legtömörebben kell megfogalmazni (Előfordulhat, hogy egy összetett probléma megválaszolására nem elegendő egyetlen mondatban megfogalmazni a választ, ebben az esetben célszerű alhipotézisekre bontani azt.)
• a hipotézisek összességének választ kell adni a kiinduló problémára.

2.4.    Kutatási stratégiák, módszerek, eszközök kiválasztása

(A hipotézisek igazolását vagy elvetését biztosító adatok összegyűjtéséhez kutatási stratégiák, módszerek, eszközök kiválasztása)

Két kutatási stratégiát különböztetünk meg egymástól:

1. A meglévő általános elvek, törvényszerűségek, történeti és nemzetközi tapasztalatok más tudományok eredményeinek alapján jutunk hasznos eredményekhez
2. A gyűjtött adatokat elemezve, általánosítva jutunk el az elméletig
   a.) leíró stratégia (egy meglévő helyzet leírása)
   b.) összefüggésfeltáró stratégia (az adatokat kell rendszerezni)
   c.) kísérleti stratégia (a kutatás céljainak megfelelően beavatkozunk a folyamatba)

Az összefüggést feltáró kutatások alapján feltételezhető összfüggéseket célszerű kísérleti kontrollnak alávetni. A 3 kutatási stratégia egymásra épül, kiegészítik egymást.

Kutatási módszerek, eszközök

Mindhárom kutatási stratégia esetében adatok gyűjtünk, s azokat elemezzük. Erre szolgálnak a kutatási módszerek, az adatgyűjtési eszközök.

Feltáró módszerek:

• dokumentumelemzés
• megfigyelés
• szóbeli kikérdezés
• írásbeli kikérdezés
• szociometriai módszer
• tudásmérés
• pszichológiai vizsgáló eljárások.

Feldolgozó módszerek:

• statisztikai módszerek
• minőségi elemzés.

2.5.    A vizsgálni kívánt minta kiválasztása

Miután megállapítottuk, hogy a hipotéziseink igazolásához, vagy elvetéséhez milyen kutatási stratégiákra és azon belül milyen módszerekre és eszközökre van szükségünk, meg kell állapítanunk, hogy kiktől gyűjtsünk adatokat. Már a hipotézisek összeállításakor gondolhatunk arra, hogy kikre terjesztenénk ki kutatásunk körét.

A közös, megfigyelhető jellemzőkkel rendelkező személyeknek a körét, akikre ki akarjuk terjeszteni a kutatásunk eredményeit, alapsokaságnak, vagy populációnak nevezzük.

A kutatás során, azonban nincs módunk arra, hogy a populáció minden tagjától adatot gyűjtsünk, ezért a kutatást mindig az alapsokaság egy általunk kiválasztott csoportján végezzük, tőlük gyűjtjük be a szükséges adatokat – ez a minta. Ahhoz, hogy a mintán végzett kutatást kiterjeszthessük az alapsokaságra, a minta reprezentatív kell, hogy legyen, a gyűjtött adatok alapján elvégzett következtetések, megállapítások csak így lesznek érvényesek a vizsgált alapsokaságra.

A minta kiválasztásánál figyelni kell arra, hogy

• elég nagy legyen ahhoz, hogy az alapsokaságot jellemezhesse,
• jellemezze az alapsokaság különböző alcsoportjait.

A minta nagysága függ:

• eredmények fontosságától (nagy fontosságú kutatásnál nagy számosságú minta kell)
• az alapsokaság összetételétől (homogén csoport esetén elegendő kisebb minta, heterogén alapsokaság esetén több minta kell),
• a kutatási módszer sajtosságaitól (egy online kérdőívnél könnyen megoldható a nagy minta, riport esetén nehezen),
• gazdaságossági szempont (nagy minta drága lehet).

Mintavételi eljárások:

• véletlen mintavétel
• irányított (a csoport jellemzőitől függően).

2.6.    A kutatás végrehajtása

A kutatás következő lépése az adatgyűjtés, melynek során az elkészített vagy adaptált módszerek és eszközök segítségével begyűjtjük azokat az adatokat melyekre a hipotézisek igazolásához, vagy elvetéséhez szükségünk van.

A kutatások típusai:

• Alapkutatás:
  Olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek szerzése a jelenségek alapvető lényegéről és a megfigyelhető tényekről, bármiféle konkrét alkalmazási és felhasználási célkitűzés nélkül.
• Alkalmazott kutatás:
  Új ismeretek megszerzésére irányuló eredeti vizsgálat, amelyet elsődlegesen valamely konkrét gyakorlati cél érdekében végeznek.
• Akciókutatás
  Egy konkrét probléma megoldása egy adott közegben. Általában kutató és az adott közegben dolgozó együttműködését feltételezi a probléma megoldása érdekében. Bár nem céljuk az elméleti és gyakorlati ismeretek gazdagítása, az eredmények és következtetések a későbbiekben felhasználhatók más kutatások esetében is (pl. iskolakísérletek).
• Kísérleti fejlesztés
  Olyan kutatásból és gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó rendszeres munka, amelynek célja új anyagok, termékek és szerkezetek létrehozása, új eljárások, rendszerek és szolgáltatások bevezetése, illetve a már létrehozottak vagy bevezetettek lényeges javítása.

 A kutatás során alkalmazható módszerek:

• Forráskutatás: alapdokumentumok elemzése
• Tartalomelemzés:- kommunikáció tartalmának mennyiségi leírása
• Megfigyelés: természetes körülmények, nincs beavatkozás (nyílt, leplezett, strukturált, strukturálatlan)
• Kísérlet: mesterséges körülmények, tervszerű beavatkozás
• Esettanulmány: időszerű jelenségek tapasztalati vizsgálata és elemzése (jelen- és múltbéli változások, jövőbeni folyamatok)
• Terepkutatás: természetes életközegben társadalmi jelenségek vizsgálata
• Kérdőív: gyűjthető információk
• Interjú: személyes megkérdezés
• Attitűdvizsgálat: érzelmi motivációk
• Szociometria: társas kapcsolatrendszer vizsgálata
• Teszt: méréses próba azonos feltételek mellett

 2.7.    Az adatok elemzése, általánosítások, következtetések megfogalmazása

A nyert adatokat összesítő táblázatokba foglaljuk, az elemzés szempontjainak megfelelően. Az elemzés során az előzőekben megfogalmazott hipotézisek sorrendjében tárgyaljuk a nyert adatokat, figyelembe vesszük az értékelés szempontjait, illetve a változók függvényében összehasonlítjuk az eredményeket.

Az adatok táblázatban való bemutatását grafikonok segítségével tehetjük szemléletesebbé. Minden táblázatnak és grafikonnak adjunk címet, illetve számozzuk meg, majd készítsük el a táblázatok és grafikonok jegyzékét, melyet a tartalomjegyzék végén, vagy a dolgozat végén közreadhatunk.

Az adatokat bemutatása után kritikusan értékeljük a kapott eredményeket, átgondoljuk, hogy milyen szinten általánosíthatóak, és megfogalmazzuk a kutatás következtetéseit.

Kitérünk arra, hogy a kutatás elején megfogalmazott gondolatainkat (hipotézis) igazolta vagy cáfolta a kutatás.

Ha a kutatási eredmény indokolja, megfogalmazhatunk további teendőket, lehetőségeket is.

2.8.    A kutatás eredményének közreadása (publikálás)

A kutatási beszámolók különböző hosszúságúak lehetnek attól függően, milyen céllal készülnek. A Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciájára készített publikációk hosszát a versenykiírás tartalmazza, az országos döntőre általában 30-40 oldalnyi dokumentáció készül el. Az eredményt összefoglaló rezümé max. 3500 karakter lehet (kb. 1,5 A4-es oldal).

Az iskolai fordulóra elkészített dokumentum 10-15 oldal terjedelmű, és az alábbi szerkezetű:

Címlap

• pályamunka címe
• a diák neve, osztálya, iskolája
• a készítés éve
• a felkészítő pedagógus neve

 Tartalomjegyzék

• címsorokat és oldalszámot tartalmaz
• a címlap után következik

 Cím

• egyértelműen utal a pályamunka témájára

 Bevezető

Tartalmazza

• a pályamunka indítékát
• a téma körülhatárolása
• utalást a tartalomra

A téma bemutatása, kifejtése

• résztémák
• tények, összefüggések
• átvett és saját szövegek elkülönítése (idézőjel, forrásjegyzék)
• illusztráció (megszámozott kép, ábra, grafikon stb.)

 Összegzés

• a gyűjtött ismeretek összefoglalása
• a munka során megfogalmazódott kérdések
• a megismert tudományos problémák

 További terveim

• mely kérdés, vagy probléma foglalkoztat
• milyen információforrásokban keresném a válaszokat
• milyen vizsgálatokat, méréseket, kísérleteket tervezek

 Felhasznált irodalom

• pontos címleírás
• oldalszám megjelölése

• < Előző
• Következő >