Kirándulás Budapestre / éjjel-nappal vonaton/

2013. április 26-án szokatlanul korán kelt 60 felsős diák és 6 kísérő nevelő/ illetve hozzátartozóik, akik 04.30 perckor gyülekeztek a hajdúnánási Vasútállomáson. A diákönkormányzat szervezésében a gyerekek arányosan elosztva jelentkezhettek intézményegységenként erre a kirándulásra. Többen már jártak a fővárosban, de mégis mindannyian izgalommal tele vártuk az újabb élményeket. Végre fél kilenc körül megérkeztünk a Nyugati pályaudvarra, és sok gyerek örömére természetesen közlekedtünk metróval és földalattival is, hogy eljussunk a nevezetes Hősök terére. 

 

 

A híres Fővárosi Csónakázó és Jégcsarnok mellett vezetett az utunk Vajdahunyadvárhoz. Eredetileg a Mezőgazdasági Múzeumot néztük volna meg, de aznap került sorra egy Orchidea kiállítás megnyitása. A mi jegyünkkel sajnos azt nem látogathattuk meg, de kárpótoltak bennünket egy meglepetéses időutazással az egyik várban. Utólag kiderült, hogy sokkal jobban jártunk így. Tíz millió éves ősfák kövületei között jutottunk be egy várba, ami többnyire elzárt terület a látogatók elől. Az idegenvezető az ajtót is alig tudta kinyitni. Megtudtuk, hogy a budapesti „Vajdahunyadvár” az 1896-os milleniumi rendezvényekre épült, és a felgyűlt tárgyakat akarták kiállítani ott. Maga a vár az erdélyi „Vajdahunyad várá”-nak a másolata. Az elnevezésük nem teljesen azonos. Pár év múlva lebontották és időt álló anyagokból építették újra Alpár Ignác építész tervei alapján. Több mint száz lépcsőn jutottunk fel a vár tetejére hatalmas kitömött madarak, trófeák társaságában. Csodálatos látvány tárult elénk: messze a Gellért-hegy, a Budai vár, a Parlament, közelben a Jáki templom kicsinyített másolata, román kori, gótikus és barokk épületek kavalkádja. Ezután egy állandó kiállítást néztünk meg, amely a honfoglalástól mutatja be a halászatot, vadászatot, erdészetet és a természetvédelmet. Az egyik érdekesség talán a hatalmas medvével történt fotózkodás, illetve a 280 éves kocsányos tölgy óriási mérete, amelyből kitelt 1 köbtartalmú kocka alakú famonstrum. 

A Városligeten keresztül hamarosan eljutottunk az Állatkertbe. Ekkor már igen magasan járt a nap és örömmel indultunk felfedezni a különféle állatok sokaságát. Közel három órán keresztül barangolhattak a gyerekek kisebb csoportokban, baráti társaságokkal. A színes prospektus segítségével bárki könnyen tájékozódhatott, és kedvére nézelődhetett. Akadt olyan diák, aki szívesen vállalta a társai kalauzolását az állatkerti sétakor, persze figyelembe véve a többiek igényeit. Ha jól osztottuk be az időnket, akkor rengeteg állatfajt sikerült megnézni. Voltak olyan huncut állatkák, például a különlegesnek számító vombatok, akik szándékosan elbújtak, viszont a szurikáták, vagy a majmok mindenkit jókedvre derítettek. Kihagyhatatlan élményben volt része annak a látogatónak, aki sorra járta a különféle helyszíneket: Kisszikla, Majomvilág, Nagyszikla a Varázsheggyel, Szavannakifutó, Mérges-ház, Madagaszkár-ház, Állatsimogató és még sorolhatnám. 

Három órakor kezdődött a cirkuszi előadás, amely a kirándulásunk fénypontja lett. A CIRCUS MAXIMUS címmel Itália Cirkuszcsodái társulata színvonalas produkciókkal kápráztatott el bennünket. A világhírű olasz Togni Cirkusz rengeteg vizet és egzotikus világot varázsolt az arénába.

Az első részben táncoló álarcosok vezettek el minket Velencébe. Egy fiatal zsonglőr hihetetlen gyorsasággal pörgette a labdákat, aki még azt is bemutatta, milyen a száj-zsonglőr. A papagáj-show bebizonyította, hogy milyen ügyesen tudnak táncolni ezek a madarak, még a fejünk fölött is tettek pár kört. A lengőtrapézon lélegzetelállító produkciót láthattunk. Az Iguana csoport messze földről érkezett, a hajlékonyságuk káprázatos volt. A szünetben leengedték a vizet, és a folytatásban igazi vérbeli cirkuszban találtuk magunkat. Hamarosan egy gladiátor vezette be a tigriseit, aki a tekintetével és a mozdulataival uralta az öt gyönyörű nagymacskát. Majd három óriási ugrókötél segítségével a tatárok birodalmába kerültünk, ahol egy vidám csapat akrobatikus mutatványokkal kápráztatott el mindenkit. Gigantikus méretű állatok táncoltak, fejen álltak, majd az egyik elefánt óvatosan emelve a lábát vigyázva lépett át egy kisemberen. A trapézon az artistaművészek szaltók közepette hasították a levegőt nem törődve a magassággal. A fantáziautazás végén egy mongol akrobata-csoport, amely a 2012-es Monte Carlói Cirkuszfesztiválon bronz díjat nyert, dupla-triplaszaltóval különleges alakzatokat öltött ősi öltözetben. A produkciók között természetesen megjelentek az ügyefogyott bohócok, akik csak fokozták a közönség jó hangulatát két órán keresztül.

A vonat indulásáig kedvünkre nézelődhettünk a Westend Sity-ben, és a maradék pénzét is sikerült elköltenie a kirándulóknak. A gyerekek nem csalódtak, - még a hazafele úton tetszőlegesen csapatokba rendeződve - kitölthettek egy 13+1 kérdésből álló totót, amely a kiránduláson látottakat ellenőrizte. A legjobb megoldásokat adó csoportok apró jutalmakat kaptak. Sötétben kezdtük a napot, és sötétben ért véget a kirándulásunk, mikor átszálltunk Debrecenben.

Fábián Andrea projektvezető szervező munkáját lelkesen segítette a nap folyamán Szabóné Berencsi Irén, Nagyné Zsíros Irén, Daróczi Ildikó, Szabó Sándorné Rozika, Löfcsikné Rékasi Ilona.

Mind a gyerekek, mind a felnőttek alaposan elfáradtak, mire éjfél körül hazaértek. Rengeteg élménnyel gazdagodtunk, hiszen újabb nevezetességeit ismertük meg a fővárosunknak. Reméljük, jövőre ismét lesz hasonló szervezésű kirándulás! Köszönjük a szervezők munkáját!

/ A jó hangulatú fotók is bizonyítják, hogy mindenki nagyon jól érezte magát./

Löfcsikné Rékasi Ilona

Kiegészítő információk