3. partnertalálkozó - Románia - 4. nap

• 

Részletek

Közzétéve: 2012. máj. 11. péntek, 16:52

Írta: Nyakas Andrea

Találatok: 2894

4. nap: Ünnepélyes események, búcsú

Reggeli után a falu ortodox templomában a pópa üdvözlő beszédét és áldását hallgathattuk meg. Énekszóval és egy kis szent képpel a kezünkben nyertünk elbocsátást. Egy perc múlva már a falu óvodájában találtuk magunkat, ahol meglepetten láttuk, hogy a nagycsoportosok már írni tanulnak.  A délelőtti fő feladatunk az ILS virág elkészítése volt, melynek nemzeti lobogó színű szirmait a különböző országok gyermekei festették meg hungarocellre. A nap megható pillanatai közé tartozott a nemzetenkénti barátságfa elültetése az iskolaudvaron, melynek hangulatát zenei aláfestésként az Európai Unió himnusza tett még emelkedettebbé.
Ebéd után ezúttal lehetőségünk volt picit sziesztázni és erőt gyűjteni a délután négy óra körül kezdődő fináléra. Az iskola tornaterme csordultig megtelt a programban résztvevő gyerekekkel, tanárokkal, és az izgatott szülőkkel. Kitartó és kemény felkészülés eredményét láttuk porondon. A helyi általános és középiskola növendékei minden nép számára tartogattak meglepetést. A spanyol nyitótánc és népdaléneklés után litván, magyar, török, és lengyel néptáncok előadásai következtek, melyeket a résztvevő országokat bemutató kisfilmek tettek még hangulatosabbá.

Minden nemzet láthatta a saját népviseletét a lelkesen táncoló gyerekeken. Nagy sikere volt a román néptáncnak és a záró vámpírtáncnak is ? melyet aprófogúak adtak elő. Az igényesen előkészített gálaműsor tetőpontja a Friendship song (Barátság dal) eléneklése volt. A gyermekkórus románul énekelt, és a közérthetőség végett angolul is ki volt vetítve a dal szövege. A négy nap legmeghatóbb pár perce volt ez - látni, hogy a fogadó gyerekek és vendégeik ezúttal nyelvi korlátok nélkül, a szeretet nyelvét felhasználva, egymásra borulva örültek. Egyenként vehettük át a programban való részvételünket bizonyító, névvel ellátott okleveleinket. Mindenki tapsot kapott. Meghatottságunkból a tornaterem plafonjára felerősített óriáslufi kipukkasztásakor tértünk magunkhoz. Színes lufik és papírcsillagok áradata lepett el bennünket. Ekkor már lelkiekben készültünk a búcsúra.
A gyerekek visszatértek utolsó éjszakájukra a családokhoz, mi felnőttek is készültünk a búcsúvacsorára, ahol a fogadó iskola tanárai, az iskola igazgatója és kedves felesége és az igazgatóhelyettes is részt vettek. Négy fogásos lukuluszi lakoma és vidám, táncos este vette kezdetét. A helyi specialitásokat kínáló ínycsiklandozó fogások mindegyike külön-külön is megállta volna a helyét vacsoraképpen. Megérdemelnek a vendéglátók itt is egy hatalmas köszönömöt ? azaz Mulzu miszk, ahogyan ők mondják.
Sikerült ma is élményekkel teli, vidám napot zárnunk. Gyermekeink alig várják már az augusztust, hogy a szeretetet és a szíves vendéglátást ők is viszonozni tudják, és ott folytathassák gyermeki játékaikat és csevegéseiket, ahol abbahagyták.

Nyakas Andrea