Szent Dömötör napja

Dömötör (október 26.) harcos szent, katonatisztként szenvedett vértanúhalált. A legenda szerint egy hatalmas óriás fojtogatta keresztényeket. Nestor legyőzte az óriást, ezért a császár fejét vétette. Ekkor Jézus megjelent Dömötörnek, s elmondta neki, hogy ő is készülhet a vértanúhalálra. Dömötör arra kérte az Urat, hogy halála után hadd lehessen a vitéz hadba menőknek és a betegeknek segítője. Halála után szolgája Dömötör szent gyűrűjével és palástjával sok beteget meggyógyított. Szent Dömötör zománcképe rajta van a Szent Koronán, szemben Szent György képével.

Dömötör a magyar juhászok védőszentje. Dömötör napját juhászújévnek is nevezték, mert sokfelé ezen a napon számoltak el a juhászok gazdáikkal, meghosszabbították vagy megszüntették a szolgálataikat. Egy vagy több napon át tartó mulatságokat rendeztek. A juhászok a plébánia udvarán főzték a birkapaprikást, a juhásznék rétest és bélest tálaltak. A juhászok elszámolását bezáró mulatságot nevezték juhászbálnak, juhtornak, juhdérmációnak és dömötörözésnek is.
Dömötör napjához is fűződik szólás: „Neki minden nap Dömötör napja vagyon”, azaz bizonytalan a sorsa, de azt is jelenti, hogy részeg. „Dömötör juhászt táncoltat” – tartják Nádudvaron, azaz egyszerre utal a szólás a mulatságra és az esetleges hiány miatt „megtáncoltatott” juhászra.
A Dömötör-napi hideg szelet a kemény tél előjelének tartják.

Farsang

Vízkereszt napjától húshagyókeddig tartó, több hetes (változó hosszúságú) időszak a vidám farsang ideje. A féktelen mulatozás, evés ? ivás és alakoskodás időszaka. Jeles napok sora váltja egymást. Január 25-e Pál fordulása, február 2-a Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, február 3-án a torokbajok gyógyítójának, Balázs püspöknek napjára emlékezünk. Természetesen meg kell említeni néhány időjárás és termésjósló napot is. Vince, Dorottya, Julianna, Üszögös Szent Péter de Mátyás is ?megmutatta? a közelgő időt.

Farsang farkának szombatjától kezdődött a farsangozás. Három napos evés-ivás, alakoskodás, tánc következett. Voltak ?kanivó? napok, amikor a férfiak jártak a kocsmába, máskor az ?asszonyok ivója?, asszonyfarsang volt. Ekkor ők gyűltek össze a kocsmában és férfi módra mulathattak. Az asszonyok csak kétszer léphettek kocsmába az esztendő során:
az egyik nap a hamvazószerda utáni ?zabálócsütörtök? volt, amikor a húshagyókeddről megmaradt ételeket fogyasztották el, mert a régi ember ételt még a bolondos farsang idején sem dobott ki. A másik alkalom, amikor a lakodalom után az új menyecskét ?beitták? maguk közé.
Farsang idején volt legény- és leányavatás is. Különböző próbatételek elé állították a fiatalokat, ami után vagy avatás, vagy nevetés következett.
Jellegzetes farsangi lakomák voltak, amelyek a hit szerint elűzték a gonoszt, a telet, s meghozták a tavaszt. Ezért zajoskodtak, mulatoztak az emberek. A fiatalok még ?állakodalmat? is tartottak azért, hogy a vénlányokat kicsúfolják: ?Húshagyó, húshagyó, Engemet itthagyó!? Természetesen a vénlegényeket sem hagyták ki: ?Házasodj meg vén kappan, Vedd el ezt a mosdatlant!?
A mértéktelenség jellemezte az embereket farsang idején. A farsang farka előtti csütörtök volt a kocsonyafőző csütörtök. Ezen a napon kilencszer kellett jóllaknia mindenkinek kocsonyával. Rosszullétig teleették magukat. A Jóisten törvényét ilyenkor sokszor áthágták: kipróbálták milyen Őnélküle: valóságos poklot jártak.
A mértéktelen mulatásból a három nap végére, a böjt kezdetére mindenkinek elege lett, csömört kapott önmagától is az ember. Mégis fontos, hogy ez így legyen, mert ki kell mulatni magunkból a rosszaságot, hogy aztán tisztult lélekkel kezdhessük a 46 napos böjtöt, s az Isten Fiával együtt szenvedve a mi lelkünk is föltámadjon majd húsvét ünnepén.

Papp Anita

Vízkereszt - Január 6.

A karácsonyi ünnepkör zárónapja, ezen a napon kezdődik a farsang időszaka. Vízkereszt napján Jézus megkeresztelkedését ünnepeljük. Keresztelő Szent Jánostól kapta a keresztséget, aki a Jordán folyóban megmerítve, áldotta meg. Ő még csak vízzel keresztelt, Jézus minket már Szentlélekkel keresztelt meg.

Előestéjén vizet szentel a pap a templomban. Így szentelt vízzel keresztelik meg a szentséget kérőket az újesztendőben.
Vízkereszt napjának dele és estéje a víg lakmározás és vendégeskedés alkalma volt. Esti harangszó után kántálás, csillag- vagy háromkirályok-járás tette elevenné a falut. A szentelt víz erejében hittek a beteg emberek, ezért megmerültek, megmosdottak benne. A patakok vize e napon ébredt, s ekkor is aranyossá változik, mert népünk hite szerint Jézus keresztelkedik meg bennük.

A katolikusoknál a víz-, só-, kréta- és házszentelés napja volt. A házigazda (ma már a pap), a szentelt krétával G. M. B-t, Gáspár, Menyhért, Boldizsár kezdőbetűjét rajzolta az ajtó szemöldökfájára. Gonoszűző napokon ezzel húzott keresztet az ajtóra. A szentelt víz a kisgyermekek első fürdővizébe is került. A sót többek között pólyába kötve beteg állat eledelébe tették, de a ?boldogasszony? ágya lepedője csücskébe is került belőle.
Arra is e napon emlékezünk, amikor a három napkeleti bölcs meglátogatta a kis Jézust. Az útjukat egy fényes csillag vezérelte Betlehembe. Aranyat, tömjént és mirhát vittek ajándékba a megszületett királynak. Útközben betértek Heródeshez, a zsidók királyához, aki ekkor tudta meg, hogy megszületett Jézus, s haragjában el akarta pusztítani Isten Fiát. Kérte a bölcseket, hogy árulják el neki, hol találták meg az újszülöttet. De a bölcseknek egy angyal jelentette, hogy Heródes rossz szándékú, ezért más úton tértek haza.
Vízkereszt napjának időjárásából a termésre jósoltak: ?Ha fénylik a vízkereszt, a búza jól ereszt.? Ha napsütés van e napon, jó búzatermés lesz.

Papp Anita

Mézeskalács

Hozzávalók:

  • 1 kg méz
  • 2 kg liszt 
  • 40 dkg RAMA margarin 
  • 40 dkg cukor
  • 4 egész tojás és 8 tojássárgája
  • 4 csapott kávéskanál szódabikarbóna
  • citromhéj
  • fahéj
  • őrölt szegfűszeg

A meleg mézben feloldjuk a vajat, hozzáadjuk a többi anyagot és simára gyúrjuk. Citromhéjjal, fahéjjal, esetleg szegfűszeggel ízesítjük. Fél cm vastagra nyújtjuk, és különböző formákkal kiszúrjuk. Tetejét tejfölös tojássárgájával megkenjük, és laposra vágott fél mandulával díszíthetjük. 
Kb. 180 °C-on, rövid ideig sütjük.

Jó étvágyat hozzá!

Vargáné Papp Júlia

***********************************************************************

A JÉZUST VÁRÓ ADVENT

"A régi ember hitte, hogy a Mindenség valamennyi teremtménye Isten akaratából létezik, s velük, általuk is üzen az Úr. Üzen a késő őszön a haldokló nappal, s a halálára készülő mezővel, fákkal, a kora téli, karácsonyt előző fagyos-fehér tisztulattal; és az ember is tette a dolgát alkata, s szerepe szerint együtt a többi létezővel. 

Az éjszaka, a szorongó sötétség nagyon hosszúra nyúlik ilyenkor ? András muzsikát záró napja után ? de Isten fehér abroszt terít a tájra, tiszta, illatos gyolcsát adja a hónak; s a régi ember lelkét betakargatta.

Bővebben: A JÉZUST VÁRÓ ADVENT

Kiegészítő információk