"My bag" in Italy

Az Erasmus+ program (Act like pro, preserve H2O – Légy profi, őrizd a vizet!) keretében az első találkozó helyszíne Magyarország, azon belül pedig Hajdúnánás volt 2022. márciusában. Itt a pályázat 1. szakaszát zártuk: Víz és művészet címmel.

Májusban a második találkozó Portugáliában zajlott, a helyszín: Castro Marim városa volt. A téma: A víz és tudomány.

2022. októberében került sor a harmadik találkozóra a romániai Varsolcon, a Szilágyságban. Itt a 3. szakasz zárása történt, melynek témája: A víz és egészség.

Erasmus pályázatunk 4. nemzetközi találkozója az olaszországi Battipaglia településen volt 2023.03.20. és 24. között, Salerno megyében.

Ezen a találkozón a 4. szakaszban végzett munka eredményeit mutatták be a partnerek (Olaszország, Magyarország, Portugália, Románia és Törökország).

A téma: A víz jövője, a vízszennyezés és a víztakarékosság

Mi három prezentációt készítettünk, bemutattuk Magyarország természetes vizeit és a gyógyvizeket, videófilmet készítettünk a víztakarékossághoz kapcsolódó tanácsokról és bemutattuk egy másik kisfilmben az iskolánk környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységeit valamint tartottunk egy rövid kézműves foglalkozást a résztvevőknek.

A küldöttség tagjai voltak: Dombi Regina 8.e, Szabó Máté 7.e, Ilyés László és Dósa Lehel 6.f valamint: Tóth Imre, Szabó Sándor, Tóth Franciska és Józsi-Tóth Sándorné

Dombi Regina részletes beszámolóját olvashatjátok a hét programjáról:

2023. 03. 18. (zombat): 
Szóval ma hajnalban egy órakor volt a találkozó az iskolánk előtt, ahonnan egy 8 személyes reptéri transzfer járat vitt minket a Liszt Ferenc repülőtérre. A csomagjainkat feladtuk, de volt még egy kis időnk a reptéren nézelődni, de nem sokat, mert 5:55-kor bezártak a reptér kapui. Miután elhagytuk a repülőtér épületét, egy busz vitt minket a gépig. Áthaladtunk az Alpok felett, ahogy közeledtünk úti célunkhoz, Nápolyhoz. 7:20 körül szálltunk le. Magunkkal vittük a feladott poggyászunkat és elindultunk kifelé. Egy férfi várt minket, aki kisbusszal vitt el Pompeibe. Nem sokat utaztunk, de útközben láthattuk a Vezúvot. Ez egy meglehetősen aktív vulkán, de jelenleg alvó fázisban van. Amikor letettek minket a múzeum elé, még volt egy óránk a kapunyitásig. Addig megreggeliztünk, kicsit körülnéztünk, és 9 óra után kicsivel el is indultunk befelé. Pompeii ősi városának maradványai megtekinthetők itt. Ez a város azért omlott össze, mert a Vezúv kitört, elég durván, és köztudott, hogy a város majdnem a vulkán lábánál van. Itt vannak olyan házak maradványai, amelyekbe bele lehet nézni. Nagyon izgalmas volt. Pár óra látogatás után elindultunk a pályaudvarra, de előtte természetesen megvettük a kötelező szuveníreket az otthoniaknak. Szóval vártunk egy kicsit az állomáson, majd elindultunk. Salernóban átszálltunk. De végül megérkeztünk Battipagliába. Battipaglia egy kis város Salerno régióban. Kipakolás és másfél órás pihenő következett. A szállodai szobából gyönyörű kilátás nyílik a város egy részére. Utána jött az kajaszerzési művelet, mert mindannyian eléggé éhesek voltunk.

2023. 03. 19. (vasárnap):
Ezen a napon már hét órakor fent voltunk. Megbeszéltük, hogy fél kilenckor találkozunk reggelizni. Meglepetésemre svédasztalos reggeli várt minket. Süti, palacsinta, gofri, gyümölcstál, zabpehely, melegszendvicsek, rántotta, stb. Reggeli után kaptunk egy órát, hogy készülődjünk, mielőtt elindultunk a Battipagliától kb. 10 kilométerre lévő Tirrén-tengerhez. Lementünk az előtérbe, ahol mindenki kapott bukósisakot, majd lementünk a bringákhoz. Sportkerékpárokat kaptunk. GPS-navigációval indultunk útnak. Útközben technikai problémák miatt néhány pihenőt tartottunk. Az odafele út körülbelül 2 órás volt. Miután néhány pihenő és egy kis szenvedés után odaértünk, leparkoltuk a bicókat a homokos partra és elkészítettük a kötelező fotókat a családnak. Néhány perc múlva levettük a cipőnket és a zoknikat, felhajtottuk a nadrág szárát és térdig bementünk a vízbe. A víz hőmérséklete nem volt túl hideg. A csobbanással gyorsan elrepült az idő. Összegyűjtöttük a kagylókat, kacsáztunk és elemeztük a partra mosott szemetet. Hiszen nagyon sok szemét volt a parton, ameddig a szemünk ellátott. Autógumi, konzervdoboz, fagyasztó ajtaja, üres tusfürdős flakon, rengeteg műanyag- és üvegdarab, cipő, minden, amit csak el tudunk képzelni. Indulás előtt végigsétáltunk a parton, hátha találunk egy közeli éttermet, de nem sikerült. Miután visszaértünk, összeszedtük a cuccainkat és elindultunk Battipaglia irányába. Útközben technikai pihenőket is beiktattunk és megvártuk a lassabban érkezőket is. Hazafelé beugrottunk a helyi Lidl-be vizet és harapnivalót venni. Amikor ezzel végeztünk, visszamentünk a szállodába. Szerencsére elég hamar visszaértünk, az egész napos program után mindenki eléggé elfáradt. Mindenki pihent egy órát. Ezalatt lezuhanyoztam, pakoltam egy keveset, átöltöztem és már el is telt egy óra. Ezután elmentünk vacsorázni. Vasárnap azt hittük, nincs nyitva semmi. De az olaszok számára az éttermek csak késő délután vagy este nyitnak ki, így 18:30-ig kellett várnunk, amíg valamelyik közeli étterem kinyit. Megvacsoráztunk és visszamentünk a szállodába.

2023. 03. 20. (hétfő):
A mai napot 9:30-kor svédasztalos reggelivel kezdtük. Reggeli után felmentünk a szobánkba, összepakoltunk, átnéztük a szövegeinket, és szinte az összes Erasmus csapat összegyűlt a szálloda halljában, kivéve persze az olaszokat. Miután mindenki indulni készült, egy olasz tanár érkezett hozzánk, és elkísért minket az épülethez, ahol előadásokat tartottunk. Ez egy nagy épület volt, amely úgy nézett ki, mint egy szakközépiskola. Találkoztunk ruhatervezőkkel, pékekkel, szakácsokkal és pincérekkel. Kedvesen és közvetlenül üdvözöltek minket. Miután elfoglaltuk helyünket egy hatalmas nézőtéren, megkezdődött a megnyitó ünnepség. Gyermekzenekar adta elő nekünk Beethoven Örömódáját. Zongorán, klarinéton, trombitán és furulyán. Mindezek után egy kis szünetet tartottunk, és egy kellemes ebédlőbe irányítottak minket, ahol megkóstolhattuk a különböző helyben készült olasz falatokat. A rövid szünet után visszamentünk az előadóterembe és bemutattuk a vízszennyezéssel kapcsolatos előadásainkat. Először a törökök, akiknek sajnos nem volt, mert pár hónapja földrengés volt az országukban és nem tudtak hozni semmit, de lelkesen számoltak be nagy vonalakban, hogy mivel készültek volna. Utánuk a portugál, majd a varsolci csapat következett. Csapatunk utolsóként fejezte be a bemutatókat, mivel a miénk kicsit tovább tartott. Az előadás végén ugyanabba az ebédlőbe mentünk ebédelni, ahol a szünetünket töltöttük. Ebéd után a Sandro Penna iskolába mentünk, ahova sokat fogunk járni. Ez az épület nem a legmodernebb, de nem mondanám, hogy a legrégebbi időszakból való. Normál iskolaépület. Az épületbe belépve egy tanterembe mentünk. Amikor beértünk, már csak a programban résztvevő olasz gyerekek és tanárok voltak bent. Nem találkoztunk másokkal. A tanteremben az olasz gyerekek prezentációt tartottak. Szerencsénk volt, hogy a diára minden fel volt írva, és onnan tudtunk olvasni, bár tele volt olasz nyelvű földrajzi nevekkel is. Lehetett következtetni, de a végén nagyon unalmas lett és elkalandozott a szemünk. Az előadás után Kahoot-oztunk. Ezek után visszamehettünk a szállodánkba, természetesen gyalog. Nem tartott sokáig, 20 perc séta után megérkeztünk és pihenő után következett a szokásos kajakeresés. Minden nap más éttermet szeretnénk kipróbálni. Csak az a baj, hogy itt Olaszországban csak késő délután/este nyitnak, így nem érdemes korán indulni. Vacsora után fagyiztunk is. Nagyon furcsán néztünk ki, egy csoport turista fagyit evett az este közepén. Bár a helyiek megszokhatták. Miután elfoglaltuk szállodai szobáinkat, beszélgettünk és szórakoztunk a varsolci csapattal. És nem sokkal később eljött a lefekvés ideje.

2023. 03. 21. (kedd):
Reggel fél kilenckor megint lejöttünk reggelizni. Ma reggel 8:45-kor gyűltünk össze az előcsarnokban. Ezután gyalog indultunk el a Sandro Penna iskolába. Egy egyetemi tanár, Giovanni De Feo tartott nekünk előadást a vízszennyezésről. Ez a bemutató majdnem fél napot vett igénybe, és a végére már kezdtünk unatkozni. A Ferrari iskolában ebédeltünk, ahol tegnap is. Utána fáradtan visszamentünk az iskolába és kézműves foglalkozást végeztünk. Üres műanyag palackokból virágot készítettünk, a feldíszített virágokat egy nagy vászonra ragasztottuk. Dolgozhattunk filctollal, krepppapírral, csillámpapírral és színes A4-es lapokkal. Kaptunk ragasztót és ollót is. A végeredmény nagyon szép lett. Aztán elindultunk haza. Útközben megálltunk a pályaudvaron jegyet venni holnapra. Ezután visszaindultunk a szállodába, majd két óra pihenő után nekivágtunk a szokásos vacsora keresésnek.

2023. 03. 22. (szerda):
Ma reggel a szokásos időben reggeliztünk. Mindenkit megvártunk és elindultunk Sandro Pennához. Egy önkéntes szervezettől jött egy ember, és tartott egy nem túl érdekes előadást. Miután a környezetszennyezésről szóló előadás szerencsére véget ért, lementünk az iskolával szemben lévő termelői kertbe. Ebben a kertben főként zöldségeket termesztettek. Körbevezettek minket ezen a környéken és beszélgettek róla. Visszamentünk az iskolába ebédelni. Ünnepi ebéd volt, ahol oklevelet kaptunk a részvételünkről, valamint apró csecsebecséket. Utána a vasútállomásra sétáltunk. Salernóba mentünk, ahol megnéztük a várost. Átsétáltunk a boszorkányhíd alatt, amelyről azt tartják, hogy egyetlen éjszaka alatt épült fel, és elátkozott. Rövid séta után megérkeztünk egy szent templomhoz, ahová beléptünk és körülnéztünk. Odabent elég hűvös volt, így hamar szétnéztünk és gyorsan kimentünk az udvarra, ahol nagyon szép idő volt. Miután mindenki szétnézett, elindultunk egy sétálóutcára. Megbeszéltünk egy találkozási pontot, ahol fél óra múlva találkozunk, és elmentünk ajándéktárgyakat vásárolni és körülnézni. Általában mágneseket, karkötőket és apróságokat vettünk otthonra. Vásárlás után lementünk a tengerparti sétányra, és megnéztük a naplemente egy részét, ahogy leszáll a hegyek mögé. Gyönyörű volt. Ezután a város esti fényeiben visszasétáltunk a vasútállomásra, és nem sok utazás után visszaérkeztünk Battipagliába. Gyors ételbeszerzés, ismét pizza vacsorával.

2023. 03. 23. (csütörtök):
Ezen a napon a szokásos időben ébredtünk és lementünk reggelizni. Ma sem várt ránk túl sok program. Ma indultak haza a törökök és a varsolci csapat. Szinte hozzászoktunk ehhez az időszámításhoz. Reggeli után megpihentünk, majd gyalog indultunk fel a Battipaglia kastélyhoz. Elméletileg úgy tudtuk, hogy a kastély a város tulajdona. Amikor felértünk kicsit csalódottan és meglepetten vettük tudomásul, hogy ez egy privát terület. Bár a környék elég szemetes volt, majdnem egész Battipagliát látni lehetett. Ott elidőztünk egy kicsit, pihentünk, majd elindultunk lefelé. Útközben kerestünk egy éttermet, ahol ebédelhettünk, majd visszamentünk a szállodába pihenni. Késő délután elmentünk a városba vásárolni, sétálni és várost nézni. Később vacsoráztunk is, a szokásos időben.

2023.03.24. (péntek):
Ez a nap nem indult megszokottan. A varsolciak és a törökök nélkül már hiányos volt a csapatunk. Pénteken egész délelőtt volt még iskolai programunk. A házigazdáink eljöttek reggel a szállodába és rövid városnézésre mentünk a központba, megnéztük az egyik templomot és a városházát. A főtéren a pedagógusok kávéztak mi, a gyerekek fagyiztunk. ezután együtt indultunk el a suliba a záró rendezvényre, a tornaterembe. Rövid bemutatót láthattak az osztályok a projekt 4.szakaszáról: A víz jövője, környezetvédelem-vízszennyezés, a víz világnapja. Az udvaron ülve vízcseppet formáltunk, kezünkben nagyméretű kék szalvétákkal. Elbúcsúztunk vendéglátóinktól és a vasútállomásra indultunk, hiszen még várt ránk egy izgalmas kirándulás az Amalfi-parton. A portugálok ellátogattak Pompeibe, mi pedig Amalfi egyik részére utaztunk. Megnéztük Vietri sul Marét. Korábban kerámia kereskedési terület volt. Ma is sok a kerámiaárus, sok helyen kerámiával díszítik ezt a várost. Például festett csempék, kerámiafigurák vannak az oszlopok tetején és máshol is. Az állomástól néhány percre találtunk egy éttermet, ahol ebédeltünk. Az étel ott nem volt túl jó. Lesétáltunk a tengerpartra is, miközben gyönyörködtünk a tájban. Egyszerűen fantasztikus volt. Leértünk a partra, ahol nem volt igazán sok szemét. Persze volt minimális, de nem sok. Egyedül térdig mentem a vízbe. A víz hőmérséklete nem volt túl hideg, de túl melegnek sem mondanám. Egy kis csobbanás és a táj gyönyörködtetése után indultunk vissza az állomásra. Nem mentünk sokat, megérkeztünk Battipagliába, Salernói átszállással. Elmentünk a zöldségeshez és vettünk pár gyümölcsöt. Eper, banán és alma. Ettől jól laktam, így nem mentem el vacsorázni a többiekkel. Ehelyett összepakoltam a bőröndömet, és hamar elaludtam.

2023. 03. 25. (szombat):
Ma hajnali fél négykor keltünk. Lementünk az előcsarnokba, felvettük a hidegcsomagjainkat, felpakoltuk a transzferre, ami fél ötre érkezett és elindultunk a repülőtérre. A nyolc órai járattal becsekkoltunk és hazarepültünk. Ellenőrzés után a C17-es kapunk előtt találtunk egy cukrászdát, és végre megtaláltuk a régóta keresett autentikus olasz édességeket. Valamivel 7:40 után kinyíltak a kapukat, és fel tudtunk szállni a gépre. Felszálltunk. Szerencsére Olaszország felett még tiszta volt az ég, és felülről lehetett látni a Vezúvot. Az egész repülés alatt nézelődtem, és nem igazán néztem az időt. A gépünk fél tízkor landolt a Liszt Ferenc Repülőtéren. A transzferünk késett egy kicsit, de szombaton délután fél négy körül sikerült hazaérnünk végre.


 

Kiegészítő információk