Erasmus - 2. nap

  • Nyomtatás

Erasmus - 2.nap

Az Erasmus+ program második napját kirándulással töltötték a résztvevők. A víz, mint az egész hét központi eleme adta az ötletet, hogy megmutassák a nánásiak a vendégeiknek az aggteleki cseppkőbarlangot.

Miután reggel a külföldi gyerekek megreggeliztek, buszra szálltak, ahol a bocskais diákok és az őket kísérő öt pedagógus már várta őket. Jó hangulatban, hamar eltelt a 2,5 órás út. Szép, tavaszias időben érkeztünk meg Aggtelekre. A barlangi középtúra 11 órakor kezdődött, de előtte még volt egy fél órás szabad program. Legjobban mindenkinek a hegyoldal tetszett, ahol a jó levegőn sokat sétáltak, a kisebbek szaladgáltak is. A portugál gyerekek olyan vidékről érkeztek, ahol ritkán esik a hó, ezért ők a hegy lábánál megmaradt kevés havat csodálták a leginkább. Mi pedig őket emiatt, és elgondolkoztunk rajta, hogy lassan-lassan nálunk is ugyanez lesz a helyzet: alig látunk telente mi is havat. Ezután elindultunk a barlang belsejébe. A túravezetés magyar nyelven történt. Akik nem tudtak magyarul, azoknak angol nyelvű prospektussal és némi szinkronfordítással próbáltunk segíteni. A látvány volt a lényeg, ugyanis a Baradla-barlang rendkívül gazdag cseppkőképződményekben, melyeket a felszínről bekerülő víz épít, illetve hoz létre, az általa korábban a mészkőből kioldott és a barlangba bekerülve lerakott mésztartalomból. Megtekinthettük a cseppkövek változatos formáit. Találkozhattunk szalma, függő, álló cseppkövekkel, cseppkőoszlopokkal, cseppkőzászlókkal és cseppkőlefolyásokkal. Ahol csak megálltunk, a gyerekek rengeteg fotót készítettek, hiszen mindenkit lenyűgözött a gyönyörű látvány. Senkit sem zavart a barlangban lévő alacsony hőmérséklet, jól fel voltunk öltözve. Jól is esett a párás, tiszta levegő. A szemfüles gyerekek néhány denevért is lefotóztak. A 2,3 kilométeres túra után alaposan elfáradva hagytuk el a barlangot. A hosszú séta után mindenki megéhezett. Amíg az ebédre várakoztunk, a barlang előtti játszótéren töltöttük az időt. A gyerekek játszottak, szaladgáltak, a felnőttek pedig pihentek, beszélgettek. Az ebédet a Baradla étteremben fogyasztottuk el. A vendégeknek is nagyon ízlett a jellegzetes magyar ebéd: borsóleves, rántott csirkemell. Igaz, hogy még nincs itt a fagyi-szezon, de a kisebbek már fagyiztak is ebéd után. Egy kicsit még lehetett sétálgatni, játszani délután. Aki akart, vásárolhatott emléktárgyat is, bár az üzletsor még nem teljes kapacitással üzemel. Fél 4-kor indultunk el, és 6 órára értünk haza. A vendégek számára ezután kötött program ezen a napon nem volt. Este még sétáltak egyet a városközpontban. Biztosan mindenki szép emlékekkel gazdagodott az aggteleki kiránduláson.

Tarné Kovács Andrea